Espanyolt földbe gyalulni bármikor kellemes szórakozás, a tegnap este azonban nem elsősorban erről marad emlékezetes. A Camp Nou elköszönt Peptől.

Az a bizonyos hatvannyolcadik, ami akkor is posztot érne, ha nem lenne ennyire jelentős futballtörténeti pillanat. Iniesta varázslatos passzt ad, Messi még arra is képes, hogy az utolsó pillanatban körbenézzen. Szimplán zseniális, ráadásul ritkán látható Barca kontragól.

Az ötödik gól után Alves megbeszéli Thiagoval, hogy dobnak egy korábban kitalált koreográfiát gólöröm gyanánt. Azonban van akinek nem tetszik, hogy öt gólelőnynél ilyesmivel alázzák az ellenfelet, ezért megjelenik Puyol apu és hazazavarja a rosszalkodó gyerekeket.

A kisebbnek kijár (tőle is) egy buksisimi dicséret gyanánt, a nagyobbik meg - szerintem - jobban tette volna, ha inkább az idei jó játékával szórakoztat minket. Az esettől függetlenül is van némi esély arra, hogy Titonak nem a taktikai finomhangolásokkal kell majd a legtöbbet dolgoznia a csapaton belül.

Sírjunk. A kiesésen, a szörnyű számon - mindenki ízlése szerint. Nincs baj emberek, ahogy a decemberi Clásico előtt már bátorkodtam megfogalmazni: nem kaphatod mindig azt, amit akarsz. Ja, és itt jön a szám is, amin lehet sírni.

Gratulálunk a Chelseanek a továbbjutáshoz!

(Büntetésből ők is hallgasság meg azért a dalt, nekik se legyen túl jó.)

A cím véletlenül sem elütés következménye, mi is tisztában vagyunk azzal, hogy ezt a dolgot a legtöbben "Danza Kuduro"-ként ismerik.

Viszont lelkes amatőrök meg úgy gondolták, hogy a Barcelona futballcsapatára adaptálják az eredeti dalművet és még a világhálóra is felteszik azt. Mi meg úgy döntöttünk, hogy ha már van egy ilyen, akkor magyarosítjuk és poszt formájában az olvasók elé tárjuk.

A "Mou veszt!"-hez hasonlóan itt is el kell mondanom, hogy - legalábbis nekem - nehéz feladat magyarosítani úgy egy szöveget, hogy az eredeti értelme megmaradjon, szótagszámra legalább nagyjából stimmeljen és még úgy-ahogy rímeljen is. Ezért elnézést kérek az előforduló magyartalanságokért, a suta szavakért-mondatokért és azért is, hogy néhány ponton megváltoztattam az eredeti jelentést.

Hajtás után a dalmű.

Holnap este nyolckor menthetetlenül bekövetkezik egy újabb klasszikus a csapat és a mi életünkben is. Ezen alkalomból pedig posztot készítettünk, melynek alaptémája tavaly decemberben már sorozat formájában elindult a blogon, azonban különböző okok miatt félbe maradt.

Hajtás után összegyűjtve megtalálhatók a Barcelona szurkolói által leggyakrabban énekelt rigmusok magyarra fordítva és egy-egy illusztrációval bemutatva. Nagyon gyakori, hogy szurkolótáborok átvesznek egymástól dallamokat és adaptálják a saját környezetükre (a posztban is lesz olyan). Én igyekeztem azokra koncentrálni, amiket bárhol a világon meghallva, azonnal tudhatjuk, hogy a Barcelona szimpatizánsai éneklik.

A szombat leginkább a szürkeségünkről marad emlékezetes, Thiagonak viszont sikerült egy kis színt csempészni az esténkbe.

Kedvenc Puyolunk ma ünnepli születésnapját. Én gyakorlatilag mindent leírtam már, amit csak tudtam, és külön videóval is megemlékeztünk már róla, épp ezért egy rövid életrajzi szösszenetet hoztam ezen alkalomból nektek. A forrás Graham Hunter nem régen megjelent Barca: The Making of the Greatest Team in the World című könyve. A kiragadott részlet talán mindennél jobban mutatja, hogy miért tart ott Puyol ahol. Thomas Alva Edison mondása jut eszembe: "A zseni 1% tehetség és 99% szorgalom."
A hajtás után az említett könyvből következik egy rövid részlet, a találatért köszönet rizlának.

Akárhányszor nézem is vissza a mellékelt jelenetet, egyre csak képtelen vagyok kitalálni, hogy Cesc általában mi a jó fenével töltheti az idejét a VIP páholyban?

A felvételen ugyanis az történik, hogy Pedro befejeli a negyediket, azután meg láthatjuk azt, ahogy kezével mutatva rákérdez Afellay-ra, hogy éppen mennyi az állás. De mit csinált két gól között? Bealudt, vagy éppen a twittert nyomta ezerrel?

A jelenet számomra azért poén, mert a bárgyú vigyora felidézte bennem Peter Sellers egyik jobb alakítását a sokból. Fiatalabbaknak (elnézést a feltételezésért) jelzem, hogy ő alakította az eredeti Clouseau felügyelőt a Rózsaszín párduc filmekben, akinek rendszerint halvány fogalma nincs, hogy éppen "milyen rendezvényen van".

A cím értelemszerűen nem a mellékelt videó főszereplőjének minősítése, csupán a szituáció érzékeltetése. Gyanítom, hogy többek emlékezetében megmaradt Mascherano labdamentése tegnapról, ezért pedig posztot is csináltunk belőle.

Youtube

Ígéretünkhöz híven - egyfajta húsvéti ajándékként is - íme a poszt, melyet hölgy olvasóink szavazatai alapján és elsősorban nekik állítottunk össze. Az őszintét bevallva ennél nehezebb feladatot nem is vállalhattunk volna, ugyanis a képek összegyűjtése, majd kiválogatása folyamatában végig a tanácstalanság uralkodott közöttünk.

Ezúttal abszolút idegen terepen kellett mozognunk, így csak remélhetjük, hogy sikerült ráéreznünk arra, hogy mi is lehet érdekes női szemmel nézve a csapat játékosaiban. A koncepció végül az lett, hogy legyen mindenkiről egy arckép, egy olyan kép, ahol némi testek is elővillannak, végül pedig egy olyan, ahol kiderül, ki hogyan szerepel, ha elegánsan kell valahol megjelenni.

A szavazás összegzéseként el kell mondani, hogy a végeredmény eléggé egyértelmű ahhoz, hogy elfogadjuk tényként: a Barcelona játékosai közül valóban ők és ebben a sorrendben a legjobb pasik.

Rendhagyó összetartást szervezett ma Eric Abidal, a délelőtti edzés után ugyanis a játékosok a francia bekk házában gyűltek össze. A pletykák tehát minden bizonnyal igazak, és Abidalt kedden operálják majd, a donor pedig az unokatestvére lesz. Mindenesetre jó látni, hogy ennyire jó a hangulat csapaton belül, Pintonak pedig köszönjük, hogy twitteren közvetített az eseményről.

...a Barcelona szurkoló ruhatárában. A cím Pedro góljaira utal az idei szezonban, ezért pedig máris megemlékezünk róla. És még azért is, mert ráadásul elég korrekt módon sikerült véghezvinnie.

...többen már "oda se merünk nézni". A hajtás után látható felvétel bizonyítja, hogy nem csak mi vagyunk ezzel így, hanem Busquets is. (A találatért köszönet vigvik nevű olvasónknak.)

A facebookunkon rendszeresen szoktunk a játékosokról fiatalkori illetve gyerekkori képeket kiposztolni, amik általában népszerűek szoktak lenni. Mivel azonban nem mindenki követ minket a közösségi médián, így most összegyűjtöttük nektek ide is az eddigi termést. Néhány közülük szerepelt már a blogon is, de biztos mindenki talál újakat is. Fogadjátok szeretettel!

A felütő képnek az Isteni színjáték címet is adhatnánk, a világ egykori legjobb bal lába terelgeti a labdát, miközben azt a világ jelenkori legfrankóbb jobb lábának tulajdonosa figyeli. Valamikor az ezredforduló körül lötték az élelmes fotósok.

Abidal szomorú betegsége óta egyfolytában terítéken van a Barcával kapcsolatban a védőkészlet vészes lefogyása. A legtöbben -köztük maga Pep mester is- a fiatalok bevonásában, esetleg Busquets hátrarendelésében látták a megoldást. Úgy tűnik azonban Guardiola feladja korábbi elveit, vagy csak szimplán olyat lát, amit mi nem, mindenesetre meglepő, pontosabban mondva megdöbbentő lépésre ragadtatta magát. Sir Alex Ferguson nyomdokaiba lépve rutinos játékos reaktiválására szánta el magát a katalán mester. A szenzációs bejelentés részletei a hajtás után.

A 'Crossbar Challenge' (~keresztléc kihívás) lényege, hogy a játékos tíz lehetőségből hányszor találja el (legalább érintőlegesen) a felső kapufát. A távolság lehet 11; 16,5; valamint 50 méter, a mellékelt videóból kiderül, Xavinak hányszor sikerült ez.

Youtube

Forrás: www.uefa.com

Amikor annak idején elkészítettem a játékosok családi hátterét bemutató posztot, hamar fel kellett ismernem azt, hogy a Barcelona játékosai túlságosan "normálisak" ahhoz, hogy igazán nagy botrányt lehessen kreálni az "alapanyagból". Mivel pedig mindig kisebb irigykedéssel nézem az olyan posztokat, amikben mázsaszám lehet a vonzó női formákat mutogatni, elhatároztam, hogy megkeresem a módját, hogyan lehetne kiaknázni az ebben rejlő lehetőséget úgy, hogy még a Barcelonához is kapcsolódjon.

Aztán rájöttem, hogy ha már a mai játékosok ennyire nem ügyelnek az efféle igényekre, elkezdek a múltban kutakodni, hátha...

És be is jött, mert nem csak hátha, hanem tényleg! Hajtás után egykori Barcelona játékosok környezetében fellelhető hölgyek lettek összegyűjtögetve.

A poszt további eszmeisége az, hogy ha viszont már bulvározunk, csináljuk azt igazán jól és ne legyünk restek kikeresgetni igazán lengén öltözött hölgyneműeket.

Szolgálati közlemény I: előfordulhat, hogy egyik-másik kép tulajdonképpen nem is a megnevezett hölgyet ábrázolja, de ha már bulvárt csinálunk, legyünk felszínesek, a hitelességnek ebben az esetben nulla értéke van.

Szolgálati közlemény II: a cím vigvik érdeme, a köszöneteket ezért a zseniális szójátékért kéretik neki címezni.

Szolgálati közlemény III: elnézést kérek a hölgy olvasóinktól, ha esetleg bennük ellenérzéseket ébreszt a poszt témája és tartalma. Kárpótlásul azt találtuk ki, hogy akinek kedve van hozzá, vegyen részt egy közös játékban. Ehhez a barcelonanepsport@gmail.com címre kérjük elküldeni a női szemmel nézve legvonzóbb - akár egykori, akár mai - Barcelona játékosok TOP 10-es listáját, mi pedig nagy örömmel készítünk belőle egy posztot, amiben majd az így megszavazott legjobb fiúk fognak szerepelni.

A BL történetének első mesterötöse képekben a hajtás után.

A hétvégi meccs utózöngéi ugyan már jórészt lecsengtek, de mégis úgy gondoltuk, hogy érdemes posztban is megörökíteni az utolsó percek történéseit, amikor a Piqué kiállítása és Sanchez sérülése miatt kettős emberhátrányban levő Barcelona ugyanúgy iskolázott tovább a Gijonnal, mintha csak egyenlő létszámban lennének. A képsorokért köszönet a Barca-videók koronázatlan királyának, Jaanus Allasnak.

A barcelonai tesztnapok közötti szabadidőt igyekszenek hasznosan tölteni a Forma-1-es pilóták. Most éppen Fernando Alonso látogatott ki a Camp Nouba. Két hete Vettel talán szerencsésebb volt, ő az öt gólt hozó Valencia elleni mérkőzésen volt kint, de a spanyol sem panaszkodhat, ugyanis a Barça hatalmas küzdés után, emberhátrányban fektette két vállra a Sporting Gijónt.

Az előző posztokban korábbi játékosok mondták el az általuk legjobbnak ítélt tizenegyet, a sorozat utolsó darabja napjainkról szól.

Élhetünk persze a gyanúval, hogy Villa nagyon elfogult, amiért ennyire előtérbe helyezi a Barcelonát, de ugyanakkor ő is bizonyítja a sorozat egyik legnagyobb értékét: annak alapján választja ki a legjobbjait, hogy élesben a pályán mit tapasztalt meg velük kapcsolatban.

Az előző poszt akarva-akaratlanul is megemlékezés lett a "Dream Team"-ről. Mivel Stoichkov is annak a csapatnak volt tagja, értelemszerűen elhangzanak ugyanazok a nevek az általa legjobbnak választott tizenegyben, de szerencsére akadnak "újak" is.

Amikor végigolvastam az egykori válogatott társai névsorát és megnéztem a hozzájuk kapcsolódó felvételeket, az jutott eszembe: bárcsak nekünk magyaroknak is lehetne emlékünk ennyire a közelmúltból ilyen fantasztikus csapatról!

A rendszerváltás utáni időkben szinte minden egykori szocialista államnak (csehek, románok, ex-jugoszlávok és persze a bolgárok) felnőtt egy "aranygenerációja", mi ezt utoljára a '80-as években élhettük meg.

A Koeman által megnevezett játékosok között van valaki, aki miatt egy személyes megjegyzés idekívánkozik részemről. Eric Gerets-ról van szó, aki nem lett futballsztár, számomra mégis nagyon emlékezetes, mert ő volt az, akiről először a magam agyából felfogtam, hogy jó játékos és legfőképp azt is (meg)értettem, hogy miért jó az, amit csinál.

Ahogy - gondolom - sokak esetében persze nálam is édesapám volt az, akinek "viselkedését másolva" kialakult bennem a vélemény, hogy Gerets egy kivételes focista. Apám ugyanis meccsnézés közben folyamatosan "dicsérte" őt és soha nem mulasztotta el megjegyezni, amikor éppen valami hasznosat tett a csapatáért.

Utólag visszagondolva már az sem meglepő, hogy a "következő" kedvenc játékosom Garaba Imre lett (apám ráadásul még Honvéd szurkoló is), az pedig már végképp törvényszerű, hogy Koeman miatt szerettem meg a Barcelonát.

A posztsorozat a Fourfourtwo magazin „Perfect XI” rovatának magyarított változata. A lap rendszeresen megkér egykori és ma is aktív játékosokat, hogy egy rövid interjú keretein belül mondják el, mely játékosokból állítanák össze a legjobb csapatot.

Végigolvasva az interjúkat, általánosságban elmondható, hogy a megkérdezettek alapvetően „hazabeszéltek”. Elsősorban saját bajnokságaikból válogatnak, nem meglepő az sem, hogy kortársaikat említik és jellemzően egykori csapattársak a favoritjaik.

Minket természetesen a Barcelonával kapcsolatos vélemények érdekelnek. Bemutatjuk a klub rovatban szereplő játékosainak csapatait és kiemeljük azokat, akik Barça játékosokat vettek be a csapatukba. A sorozat érdekesség és egyben időutazás is, mert alkalmat ad arra, hogy kivételes játékosokat és emlékezetes meccseket, jeleneteket eleveníthessünk fel.

Sok mindent gondolnak az emberek arról, hogy mi minden zajlik egy csapat öltözőjében. És bizony történnek olyan dolgok is, amelyekre nem sok épeszű magyarázatot találunk. Itt van például Sergi Busquets, aki...

Mivel többek emlékezetében megmaradt vasárnapról a pillanat, amikor - vigvik szavaival élve - Tello erőből térden lövi Messit, megmutatjuk a jelenetet közelebbről is.

Youtube:

Ha valakinek eddig csupán felszínes ismeretei lettek volna arról, milyen körülmények között alakult meg a klub, a hajtás után található videóból megtudhatja az "igazságot".

A szövegben több számunkra keveset jelentő szójáték van, melyek utalások szép emlékű ex-elnökünk jellemző mondataira.

Utalás található benne továbbá egy igen emlékezetes estére is, melynek főszereplője egy éjszakai mulató, valamint jelentős mennyiségű francia pezsgő.

Illusztrációként el is helyeztem ide a pillanatot, amikor Laporta egy kissé szétcsapta az agyát megfeledkezett önmagáról.

Akit érdekel, hogy milyen körülmények között született ez a fotó, itt - sok egyéb mellett - olvashat róla.

Akinek volt szerencséje néhány olyan sajtótájékoztatót hallani, ahol Pep nem az anyanyelvén szólalt meg, észrevehette, hogy a mester nem nyelvészprofesszor.

Természetesen semmi problémánk ezzel, van olyan terület (=a futball és a játékosok nyelve), amelyen kiválóan beszél, nekünk pedig ez igazán fontos. A Crackóvia készítői viszont úgy gondolták, amikor ilyen magasan száll egy labda, azt le kell ütni:

Youtube: http://youtu.be/Uk3WNI-mI6M

A poszt játékszabályai a létező legegyszerűbbek: összegyűjtöttem a Barcelona több egykori és jelenlegi alakjának hasonmását, az olvasók pedig végignézik és eldönthetik, mennyire találó -, vagy éppen nem - az adott páros.

A lehetőségekhez képest igyekeztem megszűrni a neten fellelhető anyagot, így akik „nagyon nem”, „alig-alig”, esetleg „semmi köze hozzá” minősítést kaptak, eleve itt sincsenek. (Ettől még természetesen akadhat olyan hasonmás, aki jónak számít, csak én nem találtam rá.)

Mindenki után odaírtam, honnan ismerhetjük, de nem azért mert hülyének gondolom az olvasókat, hanem mert több olyan személy is van köztük, akiről a poszt készítése előtt én például nem tudtam, hogy kicsoda.